A bútorfogantyúk helytelen elnevezései
A köztudatban számos helytelen, hibás megnevezés van jelen a fogantyúkat illetően.
Talán nem is gondolnánk, de rendkívül fontos, hogy megfelelően hívjuk ezeket a kiegészítőket, hiszen ez megkönnyíti a vásárlást.
Akár interneten, akár szaküzletben keressük ezt a bútoralkatrészt, jó, ha a pontos kulcsszót használjuk, ugyanis csak így lehetünk biztosak abban, hogy azt kapjuk, amit szeretnénk.
Na de nézzük is, mik ezek a téves kifejezések, amiket még ma is gyakran alkalmaznak!
Bútorfogó
Az egyik – ha nem a leggyakoribb – pontatlan elnevezés a bútorfogó. Sokan azt gondolják, a „fogó” szócska a fogantyú egy rövidített alternatívája.
Ha elemeire bontjuk ezt a szóösszetételt, önmagában a bútor és a fogó is egy létező fogalom, azonban együtt a kettő értelmetlen, együtt nem szokás alkalmazni.
De miért? A fogó, mint olyan, azt feltételezi, hogy segítségével meg tudunk ragadni, meg tudunk fogni valamit. Tehát nem őt fogjuk meg, hanem VELE fogunk meg egy tárgyat. Általában ilyenkor az ember egyből a harapófogóra, vagy a csípőfogóra asszociál. Így tehát, ha a bútor szócska mellé tesszük, nagyjából úgy lehet elképzelni, mintha egy bútort megfogó eszközről beszélnénk esetében.
Furán hangzik, nemigaz? Erre a célra tökéletesen megfelelnek a különféle bútor szállító eszközök (pl. molnár kocsi, szállító gurtni stb.), vagy akár a puszta kezünk is.
Bútorhúzó
A bútorhúzó megnevezésnél nagyjából ugyanazokat írhatnánk le, mint a bútorfogók esetében.
Szintúgy a bútor és a húzó szót egy szóösszetételben nem szokás használni. Itt megint csak arra asszociálhatunk, mintha magát a bútort akarnánk elhúzni valamivel, nem pedig a bútorajtót nyitni-zárni. Ugyan a fiókok esetében valóban a húzást segítik elő ezek a bútoralkatrészek, de akkor maga a szó is helyesebben hangzana úgy, hogy: bútorajtó-húzó. Viszont ez így már túl lenne bonyolítva, tehát értelemszerűen nem célszerű ilyen formában használni.
Bútorkilincs
Bár egy szakember számára különösen meglepően hangozhat ez a kifejezés, mégis sokan használják ezt is, ha fogantyúról tesznek említést.
Azt mindannyian tudjuk, hogy a kilincseket nyílászárókra szokás felszerelni, amely azt a célt szolgálja, hogy az ajtók, ablakok zárhatók legyenek. Működését a hozzá tartozó zár biztosítja; a kilincs segítségével működtethetjük rugós nyelv által; kulcs segítségével pedig mozgathatjuk a záródási pontokat. A kilincs lenyomása esetén az ajtókat a rugós mechanizmus fogja nyitni-zárni. Ha ez a technika és a zár nem lenne beépítve a kilincsszerkezetekbe, önmagában valóban egy fogantyú, vagy egy egyszerű ajtóhúzó szerepét töltené be. Viszont mivel ez a szerkezet megtalálható benne, egy plusz funkcióval bővült, így már különbözik a bútorfogantyúktól.
Egy fogantyú esetében elég megvenni magát a fogantyút, valamint a hozzá tartozó csavarokat és máris felszerelésre készek. Míg egy kilincsnél több alkatrész is szóba jöhet, mint pl. maga a kilincs, a zárszerkezet, a kilincs csap (kilincs tengely), kulcs, csavarok stb. Ezen kívül sokszor szakembert igényel ezeknek a beszerelése, hiszen nem mindegy, milyen típusú kilincset vásárolunk, és hogyan vájjuk ki az ajtón a kilincs helyét.
Markolat
Ritkábban ugyan, de ez a kifejezés is megjelenik a köztudatban olykor-olykor.
A kerékpározás szerelmeseinek nem is kell bemutatni ezt az eszközt, hiszen ők nap, mint nap találkoznak vele. Ez pedig nem más, mint a kormányok végein található – szivacsból vagy bőrből készült – kiegészítő, mely azt a célt szolgálja, hogy kényelmesebb érzetet biztosítson a kormány fogása.
Na de azért nem csak helytelen megnevezésekkel találkozhatunk a fogantyúk tekintetében.
Létezik pár létező és gyakran használt fogalom is...
Az egyik legismertebb ezek közül talán a bútorgomb. Bár, ha nagyon szigorúak akarunk lenni, ez is inkább úgy lenne helyes, hogy gombfogantyú. Hiszen ha elemezzük a bútorgomb kifejezést is, úgy tűnhet, mintha bútorunkra egy egyszerű – ruhára varrható – gombot szeretnénk felapplikálni, ami valljuk be, kissé szokatlan látványt nyújtana.
Míg a gombfogantyú esetében a gomb a fogantyú típusát jelzi, tehát azt jelenti, hogy egy picike, gombszerű eszközt szerelünk fel szekrényeinkre, amely segítségével nyitni-zárni tudjuk azokat.
Szép is ez a magyar nyelv, választékos, fordulatos és mindenre megvan a megfelelő elnevezés. Használjuk tehát helyesen, így biztosan nem tévedhetünk, nem merülnek majd fel kérdőjelek a keresgélés során.